Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A valódi csoki egészséges!

2008.12.09

A valódi csoki egészséges!

A csoki igenis egészséges, állítják a tudósok. Mindezt vizsgálatokkal, tesztekkel és tudományos bizonyítékokkal is alátámasztották. Azonban nem árt tisztázni egy fontos dolgot: az adatok kizárólag a valódi csokoládé egészséges volta mellett szólnak!

 

 


 

A csoki igenis egészséges, állítják a tudósok. Mindezt vizsgálatokkal, tesztekkel és tudományos bizonyítékokkal is alátámasztották már. Mielott jobban beleásnánk magunkat ebbe a témába, illetve minden édesszájú hatalmas megkönnyebbüléssel nekilátna nassolni, nem árt tisztázni egy fontos dolgot: az adatok kizárólag a valódi csokoládé egészséges volta mellett szólnak!  A mindenféle adalékanyagokkal dúsított, kilúgozott kakaóport tartalmazó, abszolút kakaóvaj-mentes csokiutánzatok továbbra sem szerepelnek az ajánlott élelmiszerek listáján!

 

Története

A csokoládé, mint annyi minden más, Amerikából került Európába. Tévhit, hogy a kakaóbabból készült ital az aztékok találmánya volt. A kakaófa terméséből először a maják készítettek fűszeres italt, az ún. sokoatlot. A recept a mai ízlésnek kissé szokatlan, s cseppet sem hasonlít az általunk közkedvelt csoki ízéhez. A pörkölt, őrölt kakaóbabhoz vizet, kukoricalisztet, vaníliát és chilit adtak (cukrot nem!).

A maja kereskedok vitték el a kakaóbabot az aztékokhoz, akiktől később a hódítók ellesték a titkos receptet. Az aztékoknál ezt az italt isteni nedűnek tartották, s mivel meg voltak győződve róla, hogy a spanyolok vezetője, Cortez maga is isten, partotérésekor természetesen csokoládéitallal kínálták.

A spanyolok az italt saját ízlésüknek megfelelően kissé átformálták, az egyik fontos összetevőt, a chilit kihagyták belőle, helyette fahéjat és sok-sok cukrot adtak hozzá. A recept annyira titkos volt, hogy majdnem száz évig szigorúan őrizte a spanyol arisztokrácia. Sőt, a kakaóbab-kereskedelem 200 évig kizárólag a spanyolok monopóliuma volt.

 

A csoki hódító útja Európában

Európában a csokoládé-fogyasztás a 17-18. században kezdett elterjedni. A kiindulási pont Spanyolország. Hamar felfigyeltek rá a Vatikánban, majd pedig egész Olaszországban divatba jött.
A csokoládé európai elterjedésében kimagasló szerepe van egy hölgynek, pontosabban Ausztriai Annának, aki XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a receptet Spanyolországból Angliába. Itt azután annyira népszerű lett főúri körökben, hogy még a Francia Tudományos Akadémia is kiadta saját, mindmáig a legjobb ízhatást elérő csokoládéreceptjét. A forró csokoládé II. Károly uralkodása idején vált divatos itallá Angliában. Az első londoni csokoládézó, a Chocolate House, 1657-ben nyílt meg.

Igaz, hogy az első „csokigyárak” kolostorokban voltak, mégis komoly vallási viták kísérték az édesség elterjedését. A XVII. század elején a Mexikóban élő spanyol nemesek csokoládét vittek magukkal a templomba, hogy a hosszú és kissé unalmas misék alatt feltöltődjenek. Az állandó szürcsölés olyannyira zavarta a papokat, hogy Chiapas püspöke kizárta vallási közösségükből a csokifogyasztókat. A püspök nem sokkal ezután a drákói intézkedés után meghalt. Mérgezett csokoládét ivott…

Később felmerült a kérdés, vajon megszegi-e a böjtöt az, aki csokoládéital fogyaszt? De végül mindenkit megnyugtató határozat született: XIII. Gergely pápa engedélyezte a fogyasztását böjti napokon is.

Hogyan készül?

Az első „szilárd” csokoládét 1842-ben kezdte forgalmazni az angol Cadbury cég. A csokoládészeletet 1847-ben találták fel, s az első tejcsokit a svájci Nestlé fivérek kísérletezték ki 1876-ban. A pralinékat először Belgiumban kezdték gyártani, ahol még ma is nagy hagyománya van a kézi gyártásnak.

De nézzük, hogyan is készül a valódi csokoládé! A szüret után a kakaószemeket először rothasztják (fermentálják), majd megszárítják és a gyárakba szállítják, ahol 140-150oC-on pörkölik, majd megőrlik. A masszát kisajtolják, végül előáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. A hamisítatlan valódi csokiízt több mint 300 vegyület összhatása adja, de mégis minden csoki más ízű. A nagy gyárak féltve őrzik saját receptjüket, de lényegében a csokoládé a kakaópor, kakaóvaj, cukor és tejpor keveréke. Ha a csoki legalább 70% kakaót tartalmaz, akkor kapjuk a fekete csokit. A tejcsoki sűrített tej hozzáadásával készül, ha pedig a csokit csak a kakaóvajból készítik, fehér csoki lesz belole.

 

Jótékony hatásai

A csokoládé gyógyhatásával kezdettől fogva tisztában vagyunk, de csak napjainkban kezdik ezt tudományosan alátámasztani. Kiderült, hogy a csokoládé nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat és flavonoidokat, sot ezek mennyisége jóval túlszárnyalja a vörösborban és egyes gyógyteákban találhatókét. Az étcsokoládéban még több antioxidáns van. Laboratóriumi körülmények között sikerült bebizonyítani, hogy a csokoládé csökkenti a vérben a káros koleszterin képződését, és szabályozza a vérlemezkék összecsapódását a vérben, ami a szívinfarktus egyik kiváltó oka. Sőt, a kakaóvaj, így a csokoládé is jelentos mennyiségű olajsavat, egyszeresen telítetlen zsírsavakat, illetve sztearin- és palmitinsavat is tartalmaz, amely csökkentheti a véralvadást.

Ha letörtek vagyunk, akkor is segíthet a csokoládé, hiszen fenil-etil-amint tartalmaz. Ez az  amfetaminokkal rokon vegyület növeli a vérnyomást és a vércukorszintet, egyszóval élénkít. A közhiedelemmel ellentétben nem jelentős a csokoládé koffeintartalma, kb. 800 grammnyi csokoládé elfogyasztásával vinnénk be szervezetünkbe annyi koffeint, mint egy kis csésze kávéval.

Az már közismert, hogy a csokoládé fokozza az ún. boldogsághormon kiválasztódását, ezért remek hangulatjavító szer. Nemrég azonban a Harvard Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a csokoládé meghosszabbítja az életet is. Szerintük a legjobb hatás akkor érhető el, ha havonta három tábla csokoládét fogyasztunk el. A felmérésben résztvevő 7841 férfit öt éven át tartották megfigyelés alatt, s végül megállapították, hogy a csokievők között harminchat százalékkal alacsonyabb volt az elhalálozási arány, mint azok között, akik nem fogyasztanak édességet.

Egyesek szerint már a csoki illata is egészségjavító hatású, mivel pozitív gondolatokat ébreszt. Ezért aki fogyókúrás vagy egyéb okokból nem fogyaszthatja kedvenc csemegéjét, legalább szagolgassa néhány percig. (Ezzel kiválóan edzhető az önuralmunk is. :))

Mindemellett a sok-sok kiváló tulajdonság mellett a csoki tartalmaz még hisztamint, szerotonint, triptofánt, tiramint és magnéziumot. Igaz, hogy ezekből más táplálékok jóval többet tartalmaznak, de hát hogyan is hasonlítható össze ízük a csokoládéval!?

Napjaink legújabb táplálkozástudományi eredményei szerint lassan lekerülnek a tiltólistáról a szénhidrátok. Szinte naponta nyer bizonyítást, hogy az elhízásért nem a szénhidrátok, hanem a zsírok a feleősek, tehát a kövérebb emberek étrendjében sokkal több zsíros étel szerepel.

Németországi vizsgálatok szerint a normál testtömegű személyek átlagosan 154 g édességet fogyasztanak naponta, az elhízottak 153 g-ot. Az édességekből naponta átlagosan 3,7 g zsír származik, ami jelentéktelen mennyiségnek mondható.

Mielőtt még valaki úgy gondolná, hogy cikkünk olvasása után már semmi sem akadályozhatja meg a féktelen csokimajszolásban, nem árt tudni, hogy mértéktelen fogyasztásával komolyan árthat egészségének. A mértéktelen fogyasztás anyagcserezavart, súlyfelesleget, cukorbetegséget, fogszuvasodást, sőt még nem kívánatos pattanásosodást is okozhat.

 

Zöld Újság

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 





Archívum

Naptár
<< December / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 180491
Hónap: 1388
Nap: 49